Bura Henriett: Apa

Nem emlékszem, mikor mondtam utoljára?

Idegen a szó, nem jön már a számra.

Nem emlékszem, milyen a hangzása?

Nem tudom már milyen, ha az én hangommal szól a harsonája.

Arra a napra emlékszem, tisztán és élénken,

Amikor eldöntöttem, nem hívlak így többé, inkább más néven.

Hiszen hiába üvöltöttem, hívtalak zokogva, keresztül az éjen,

Ott hagytál, nem hallottál, hiába kértelek szépen.

Bárki a neveden hívott, rohantál.

Azt hittem kipróbálom én is, hátha nekem ott volnál.

Azóta hívlak, naivan elhiszem, hogy válaszolnál,

De az ordító csend is szebb, annál az éjszakánál.