Művelődési
Központ
2022. október 21.
Orlai festmények a városházán

Az Orlai 200 rendezvénysorozat keretében 2022. október 21-én Orlai Petrics Soma két festményét: „Szent Erzsébet zárdába vonulása” és „Zách Felicián” címűeket mutatták be, illetve adták át a városháza dísztermében.

Siklósi István polgármester köszöntője után dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mondott imát. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa két kérdést tett föl: a festményen Szent Margit vagy Szent Erzsébet látható, illetve Orlainak miért lehetett fontos, megfestenie ezt a képet? Dr. Bellák Gábor kifejtette, a képen magas hegyek láthatóak, tehát nem a Margit-szigetet ábrázolja. A másik fontos tény, hogy Szent Erzsébet sohasem vonult zárdába. Halálával 1880-ban a művész gazdag életművet hagyott hátra. Nekrológja írója kevéssel halála előtt járt Orlainál, ő említi a képet „Erzsébet búcsúja” címmel. A festmény 1938-ban került a képtárba, és akkor adták neki azt a címet: Szent Margit zárdába vonulása. Valójában a kép III. Endre, az utolsó Árpád-házi király lányát, Árpád-házi Boldog Erzsébetet ábrázolja. Anyja korai halála után apja Habsburg Ágnest vette feleségül, és apja halála után nevelőanyja a kilenc éves kislányt magával vitte a Német Birodalomba. Erzsébet az 1310-es években Svájcban úgy döntött, hogy zárdába vonul. Tehát a képen a magas hegyek az Alpoknak felelnek meg. Erzsébet domonkos rendi apácaként – hosszú betegség után – 1338-ban halt meg. Ezek után a festmény címe ez lehetne: Árpád-házi Boldog Erzsébet zárdába vonulása.

 

A művészettörténész szólt arról, hipotézise szerint a művész két gyermeke és felesége elvesztése után önmaga vigasztalására festhette meg a képet. Dr. Bellák Gábor kitért arra is, a festményt a Szépművészeti Múzeum raktárában őrizték, most Mezőberényben olyan közönség elé kerül, amely fontosnak érzi azt.      

 

A kép bemutatása után „Egy kisváros és Orlai mítosza” címmel szervezett beszélgetést folytatott dr. Keserű Katalin művészettörténész, professzor emeritus, dr. Bellák Gábor, Körösi Mihály alpolgármester és Siklósi István. A beszélgetést Körösi Mihály vezette le, első kérdésében arról faggatta a dialógus résztvevőit, miként kerültek kapcsolatban Orlaival. Dr. Keserű Katalin elmondta, a nyolcvanas években példaként tekintettek a reformkorra és Orlai személye – aki írónak készült – is megfogta,.

 

Dr. Bellák Gábor kifejtette, nem tudatosan döntött Orlai kutatásáról, egyszerűen megtalálta a feladat, amikor Körösi Mihály felkérte könyve lektorálására. Megtetszett neki, hogy a festő Petőfit egyszerű emberként ábrázolta. Ugyanakkor olyan személyiség, akiről drámát lehetne írni. Egyrészt nagy ambícióval vetette bele magát a történelmi festészetbe, de szembesülnie kellett vele, hogy nem zseni. Másrészt magánéletében mindenkit elveszít, aki fontos számára.

 

Siklósi István arról szólt, kisgyermekkorától hallotta, hogy Mezőberényben Petőfivel együtt emlegetik Orlait. Először az 1. kerületi Evangélikus Templomban találkozott a művével, az utóbbi években Körösi Mihály kutatása eredményeként sokat meg tudott róla.

 

A beszélgetés során a polgármester kifejtette, ebben az évben azon dolgoztak, hogy felépítsenek egy brand-et. Hogy Orlai Petrics Soma olyan hívó szó legyen, amiért – ha még sok mindent mellé tesznek – ide jönnek a látogatók.

GALÉRIA