Az Orlai ház három munkatársa: Túri Andrea igazgató, Csete Gyula, a muzeális gyűjtemény szakmai vezetője és Molnár Lajos, a Mezőberényi Hírmondó szerkesztője 2023. június 2-án a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete rendezvényén vett részt Kiskőrösön a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban.
A vendégeket dr. Filus Erika, az intézmény igazgatója és H. Bagó Ilona, a PIM főmuzeológusa köszöntötte. Az igazgató kiemelte, hogy Petőfi szülőháza az ország első irodalmi emlékhelye, hiszen azt 1880-ban Jókai Mór nyitotta meg.
A város központját Turán István helytörténész mutatta meg. Az evangélikus templom előtt elmondta, hogy azt már nem úgy láthatjuk, ahogy az Petőfi idejében volt, hiszen az épületet többször átalakították. A 19. század első feléből már csak az oltárkép és az egyik harang maradt meg.
Az emlékház előtt a helytörténész arról szólt, hogy 1985 óta folyamatosan bővítik a Petőfi-fordítók szoborparkját. Tavaly avatták fel a tizenkilencedik alkotást, ez Choli Daróczi Józsefet ábrázolja, ő roma nyelvre fordította le a költő verseit. Bem Józsefnek is szobrot állítottak, a neves tábornok szülővárosa: Tarnow Kiskőrös testvérvárosa. A helybeliek különösen büszkék Szendrey Julia egész alakos szobrára, ebből csupán ez az egyetlen van az országban.
A Petőfi téren Turán István kiemelte, hogy Kiskőrösön minden Petőfiről szól. Ez a tér 1914 előtt nem létezett, nagy vendéglő állt a helyén, annak egyik végében kapott helyett Petrovics István mészárszéke. Legutóbb 2015-ben újították fel a környéket, akkor kapott fémből épült emlékművet a nevezetes mészárszék. Az itt található Petőfi-szobor költségeihez nemcsak a kiskőrösiek, hanem a járás települései is hozzájárultak.
A szülőház mögött találkoztunk a régi Petőfi-szoborral, az országban ez az első költőt ábrázoló köztéri alkotás. Az akkori lelkész javaslatára 1861-ben állították fel.
A tavaly elkészült emlékmúzeumon Kispálné dr. Lucza Ilona, nyugalomba vonult igazgató kalauzolta végig a vendégeket. Kifejtette, a viszonylag szűk helyen a költő hét aktív évére koncentráltak, ez idő alatt nyolcszáznál több verset írt. A tárlatot olyan technikai eszközökkel mutatják be, amelyekkel a nagymamák és az unokák is megbirkóznak.
A szülőházat dr. Filus Erika mutatta be, szólt arról, hogy legutóbb 2019-20-ban újították fel. Az épületen sokat nem változtattak, a tetőszerkezet szorult felújításra és a nádtetőre egy újabb réteget húztak, illetve a padló alá fűtést szereltek be. A tisztaszobában és a nyitott kéményes konyhában igyekeztek megőrizni az eredeti állapotot, míg a hátsó szobában modern környezetet alakítottak ki. A tisztaszobában a születést hangsúlyozzák, a bemutatott ágyban született a költő, illetve a hátsó szobában megtalálható keresztelő medencéjének a másolata. A költőt Martiny Mihály lelkész keresztelte meg, mi, mezőberényiek azt is tudjuk, hogy egyik kesztapja Matiny Károly, berényi diák volt.
Az Orlai ház munkatársai számára rendkívül tanulságos volt a kiskőrösi út, jó példákat láthattak a Petőfi-hagyományok bemutatására, különösen az emlékmúzeum keltette fel érdeklődésüket. Az eseményen Túri Andrea reménykeltő tárgyalást folytatott a Mezőberényben tervezett Petőfi-emlékszoba megvalósításáról.
