Varga H. Mária: Elfáradtam

Elkopott a derék, elkopott a láb,

omlottak a falak, tégla kandikál.

Kopottra járt lépcsőn rozsdás a korlát,

elfáradt a test, elenyészett a ház.

Sajgó lábamnak nehéz már a teher,

görnyedt hátam tele zsákot nem cipel.

Rohanó idő elvitte erőmet,

csend, és nyugalom van már körülöttem.

Ráncaim száma meghaladta korom,

reszkető kezemmel arcom simítom.

Rég' szép időket néha visszasírom,

de idő múlásába belenyugszom.